A cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Cégiránytű tanácsadó
A megrendelőlaphoz >>>
Amennyiben nem szeretnél bajlódni a szabályzatok
testreszabásával, úgy az elkészítését megrendelheted. Jelezd
ezt a megrendelési űrlap megjegyzés rovatában. Ennek díjáró
információt szintén az Árlista szolgáltat.
A Pénzkezelési szabályzat minta
tartalma:
0. Általános gazdálkodói adatok
1. Tárgyi feltételek (több pénztár)
2. Szigorú számadású nyomtatványok
3. Készpénzen kívül található értékek
4. Személyi feltételek, felelősség (több pénztár)
5. Pénztár és bankszámla közötti forgalom (több bankszámla
kapcsolat)
6. Pénztári műveletek
7. Pénztárak közötti forgalom bonyolítási rendje(több
pénztár)
8. Pénz szállítási feltételek
9. Pénztár nyitva tartás rendje
10. A pénzkezelés bizonylati rendje
11. Egyéb sajátosságok
12. Kerekítési szabályok; a kerekítések ellenőrzése13.
Bankszámla adatok (több bankszámla)
14. Kulcs kezelés
15. Biztonsági kérdések
16. Eljárási szabályok
Külön nyomtatvány minták (a szabályzat
részeként):
- Kulcs megőrzés,
- Munkavédelmi jegyzőkönyv,
- Előleg nyilvántartás,
- Pénztár átadás-átvételi jegyzőkönyv.
- Pénzkészlet kalkulátor
A megrendelőlaphoz >>>
Kényelmi megoldások egész sorát
biztosítja:
Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat, amelyek a
kötelező adattartalmat meghatározzák.
Beépített linkek segítik a gyors eligazodást.
Előre elkészített válaszok támogatják a döntési folyamatot
ott, ahol a törvény választási lehetőséget biztosít, vagy
kér.
Esztétikusan megszerkesztett felület biztosítja a
színvonalas megjelenítést.
A megrendelőlaphoz >>>
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
Törvényi szabályok:
A Számviteli politika elkészítését a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény 14. § (3) és (4)
bekezdése írja elő.
A számviteli politika elkészítéséért és módosításáért
a vállalkozás képviseletére jogosult személy a
felelős.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény alapján az adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújtható, ha a jogszabályokban előírt
bizonylatok kiállítását, illetve a könyvek, nyilvántartások
vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól
eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan
vagy az előírásoktól eltérően vezeti.
A pénzkezelési szabályzat hiánya, vagy ha a meglévő nem
felel meg a törvény előírásainak - egy adóhatósági ellenőrzés
500 000 forintig terjedő
pénzbírság kiszabását vonhatja maga után!
A megrendelőlaphoz >>>
Tudástár:
Mulasztási bírság
172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a
magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500
ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható,
ha
a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési),
adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan,
valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos
bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét
a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság
felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti
és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),
c) bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési),
adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét,
továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,
d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles
tevékenységet adószám hiányában folytat,
e) a jogszabályokban
előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek,
nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az
előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket,
nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően
vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó
szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott
esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló
szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz
vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló
szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy
téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja
a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).
f)
g)
h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön
jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő
és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot,
i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást
jogosulatlanul megtagadja,
j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés,
adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról
valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
k) a járulékfizetési kötelezettség felső határának
eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
l) az ellenőrzést, az üzletlezárást vagy a végrehajtási
eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az
együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon
akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az
adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses
kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján
lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási
indítványában foglaltakat nem támasztja alá,
m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására
kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy
késedelmesen teljesíti,
n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő
felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az
adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes
bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget
tesz/tett,
ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete
alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás
igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a
nyilatkozattételt elmulasztja.
(2) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal
sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-,
nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a
számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges
ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió forintig terjedő
mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett
alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Ha az adózó a
munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési
kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges
foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az
adóhatóság a (6) bekezdésben, illetőleg a (21) bekezdésben
foglaltak szerint jár el.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, számla,
egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség
elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja,
képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben
közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő
mulasztási bírsággal sújtható.
(4) Ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek
juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő
bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a
bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási
bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek
számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben
rögzített legmagasabb értékének szorzata.
(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség
elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a
bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság
adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb
értékének szorzata.
(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti késedelem esetén
nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó
késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy
az az adott helyzetben általában elvárható.
(7) A bejelentkezési, bejelentési, változás-bejelentési,
bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási,
bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása esetén a
mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az
adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A
kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével
megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban
előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség
teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján
kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Amennyiben az adózó
felszámolás vagy végelszámolás alatt áll és a mulasztási bírság
megállapításakor már nincsen lehetősége a teljesítésre, az e
bekezdés első mondata szerinti felhívást az adóhatóság
mellőzi.
(7a) Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló
letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét
az állami adóhatóság 174/A. § szerinti első felszólításában
szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1
millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az
adózó terhére.
(8) Adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra
kiszabott mulasztási bírság esetén az adóhatóság a bírságot
kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott
határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat
a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható. Amennyiben az adóhatóság nem él a lefoglalás
lehetőségével, a határozatot az általános szabályok szerint
közli az adózóval.
(8a) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az
üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást
helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó
a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy
foglalkoztatott,
b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c) az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely,
mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül
második alkalommal mulasztotta el számla- vagy
nyugtakibocsátási kötelezettségét.
A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az
üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként)
meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa
magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén
500 ezer forint.
(9) Az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási
eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés l) pontja alapján
adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha
törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az
üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt
üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az
üzletlezárás határozatban meghatározott napjai számának,
illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben
rögzített legmagasabb értékének szorzata.
(10) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20
ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás
hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.
(11) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási
illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére
egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott
határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig
terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság
szabható ki.
(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó
összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg
összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a
befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig
terjedő mulasztási bírságot fizet.
(13) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az
előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét
mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint
amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság
alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott)
adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
(14) Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az
adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben
vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve
megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék
mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság
alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott
adó összege. A bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelentése
hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó
adóbevallás ellenőrzése alapján az adólevonási, illetőleg az
adóbeszedési kötelezettség elmulasztása esetében a mulasztási
bírság kiszabásának nincs helye, ha a mulasztás kizárólag az
adózó által elfogadott (a bevallás alapjául szolgáló
jegyzőkönyvben rögzített) jogszabály-értelmezés
következménye.
(15) Az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőleg
e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban
megállapított kötelezettségnek az e §-ban nem szabályozott
megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100
ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint
az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel
összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e)
pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással
összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén
nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió
forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként
(összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő
mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás
vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első
esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig
terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség
teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján
kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E bekezdés
alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem
alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél
több telt el.
(17) Az adózó a közbeszerzések megvalósítása érdekében
megkötött szerződésekhez kapcsolódó, e törvény 36/A. § (2)
bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének megsértése
esetén, kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-áig terjedő
mulasztási bírsággal sújtható.
(18) Ha jogszabály számlatartási kötelezettséget ír elő, e
kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság a vevő, illetve a
szolgáltatás igénybevevője terhére az áru valamint az
igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő
összegű mulasztási bírságot szabhat ki.
(19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére
az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de
legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más
adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot
szabhat ki.
(20) Ha a magánszemély adózó a 31. § (4) bekezdése szerinti,
a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására
vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt
mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig
nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a
előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.
(20a) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz
eleget. Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a
nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének
elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a
számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e,
a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200
ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó
számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott
összegig terjedhet.
(20b) Ha az e bekezdés a)-b) pont szerinti személy az
adóhatóság felhívása ellenére iratait, nyilvántartásait,
bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően
- a megadott határidőben - nem rendezi, pótolja, javítja,
illetőleg önellenőrzi
a) az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló ellenőrzés során a magánszemély adózó, illetve az
adózónak nem minősülő magánszemély a vizsgált gazdasági
eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10%-áig, más
adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák
nettó értékének 50%-áig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió
forintig,
b) minden más esetben, az adózó 1 millió forintig,
terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
(20c) Az adóhatóság a bejelentést alátámasztó jegyzőkönyvet
ellenjegyző ügyvédet, adótanácsadót, adószakértőt vagy
okleveles adószakértőt mulasztási bírsággal sújtja, ha
megállapítja, hogy az adózó bizonytalan adójogi helyzetét nem
jogszerűen jelentette be. Az ellenjegyző terhére kizárólag
akkor van helye bírság kiszabásának, ha a bejelentés a 33/A. §
(7) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott okok miatt
jogszerűtlen. A mulasztási bírság összege a bejelentés díjának
50 százaléka, de legalább 200 ezer forint.
(20d) Ha az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
464/A. §-a alapján mentesül a jogosulatlanul igénybevett
adókedvezménnyel kapcsolatos adókülönbözet megállapítása alól,
a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%-ának
megfelelő, de legalább 100 000 forint mértékű mulasztási
bírságot fizet, kivéve ha bizonyítja, hogy a szükséges
béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló
tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének
időpontját megelőzően végrehajtotta.
(21) A mulasztási bírság kiszabásánál - különös tekintettel
a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekre - az adóhatóság
mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes
magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát,
gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő
képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott
helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A
körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás
súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot
szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
174/A. § (1) Az állami
adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe
helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen
elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi
költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló
értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos
határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti
mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a
kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti
határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami
adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos
határidő tűzésével a 172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási
bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a
kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe
helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt
felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami
adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból
törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul
értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a
mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt
állt. >>>
A megrendelőlaphoz >>>
Vissza az
elejére
|